Szeged, Magyarország negyedik legnagyobb városa, Csongrád-megye székhelye. Megyei jogú város, a Dél-Alföld regionális központja. Szeged, a Tisza és a Maros találkozásánál, az Alföldön, a déli határhoz közel helyezkedik el. Szeged az ország legmélyebben fekvő városa, déli részén Gyálaréten található a legmélyebb pont, amely 75.8 m a tengerszinthez képest.
Szeged és környéke, az új-kőkor óta lakott, és Dacia és Pannónia között fontos állomás volt. Egyes feltételezések szerint, Attila fő szálláshelye Szeged környékén helyezkedett el. A magyarok letelepedését segítette, hogy a földrajzi viszonyok kedvezőek voltak, megfelelő legelők, vízi közlekedésre alkalmas folyó állt rendelkezésre.
A marosi só hajózással kapcsolatban, egy oklevél 1183-ban említi először Szegedet. Már István korában is fontosnak tartották a marosi só hajózást, amely a település fejlődését is elősegítette. A tatárjárás alatt, az emberek a közeli mocsarakba menekültek, majd a veszély elmúlta után visszatértek, és újraépítették lerombolt városukat. 1522-ben Szegednek 7000 lakosa volt. 1525-26-ban a törökök átvonultak Szegeden, kifosztották, majd el is foglalták. Ekkor a tehetősebb családok elköltöztek más nagyvárosokba. Ezzel együtt megindult a bevándorlás is, török, délszláv, raguzin népek telepedtek le itt.

1715-ben visszakapta szabad királyi városi rangját, amit a mai napig megünnepelnek. 1723-ban a császár, Szegedet jelölte ki a Csanádi Egyházmegye székhelyéül, de ezt a rangot tíz év után elvesztették. Szeged ezután hatalmas fejlődésen ment át, a piaristák gimnáziumot alapítottak, 1869-ben megnyílt a mai Pick Szalámigyár elődje, Pick Márk boltja.

Csongrád megye az ország legalacsonyabb területe, szinte teljes egészében síkság. A megye legalacsonyabb pontja Szegeden a gyálaréten található. A napsütéses órák száma országos viszonylatban igen magas (2000 óra/év felett). A megye legjelentősebb folyója a Tisza, amely kb. 100 km hosszan folyik át a területén. További jelentős folyóvizei a Maros ill. a Körös.
Csongrád megye mai területe az 1950-es megyerendezéskor alakult ki, a megy székhelyét Szentesről Hódmezővásárhelyre, majd onnan 1962-ben Szegedre tették. A jó minőségű termőföldnek és a kedvező éghajlatnak köszönhetően Csongrád megye átlag feletti mezőgazdasági potenciállal rendelkezik. Csongrád megye adja az ország mezőgazdasági termelésének 6,2%-át. A búza és kukorica mögött a harmadik legnagyobb területen termelt napraforgó szerepe erősödik, a cukorrépáé - a térség cukorgyárainak bezárásával - folyamatosan gyengül. A vöröshagyma, a fűszerpaprika, és a fokhagymatermelés terén az országos termelés felét a megye tájkörzetei (Makó, Szeged) adják. Csongrád megye mezőgazdasági szempontból egyik legjelentősebb megyénk, az ország éléstára. Földrajzi adottságai, a sok napsütés és a folyók közelsége kiváló termőfölddé teszik a területet. A megye ásványkincsei közül említésre érdemes a kőolaj és a földgáz. Az ország kőolaj- és földgázkészletének fele itt található. A megye földrajzi helyzete miatt jelentős a nemzetközi átmenőforgalom. A két legnagyobb forgalmú határátkelőhelye Röszke (Szerbia felé) és Nagylak (Románia felé).
Szeged Magyarország egyik legjelentősebb kulturális, közoktatási és tudományos központja.

Aphrodite esküvői ruha kölcsönző Szegeden (Csongrád megye) kedte meg működését 1990-ben. Cégünk menyasszonyi ruhák, alkalmi, báli, ballagási öltönyök, öltözékek kölcsönzésével, gyártásával, eladásával foglalkozik közel 20 éve. Szalonunkban megtalálható Cosmobella, Demetrios, OreaSpose és Aphrodite modellek. Férfiak részére -Csongrád megyében kizárólagosan- Wilvorts öltöny, szmoking a kínálatunk. Szalagavatóra, ballagásra keringő ruhák, ballagó öltöny, frakk bérlése lehetséges. Női, férfi díszmagyar, bocskai ruhák készítésével 1998 óta foglalkozunk. Szalagavatóra, ballagásra kosztümök készítését vállaljuk. Díszítő hímzések. női és rérfi ruhákra egyaránt vállaljuk, saját hímző stúdiónkban.